Kedves Ügyfeleink!
Az idei tájékoztatóink nagyrészt a rendkívüli helyzet miatt készültek.
Nézzük azonban, hogy mik a lehetőségek a járványhelyzet után, illetve milyen feladatokra kell felkészülnünk a közeljövőben.
1. Hitel azoknak a vállalkozásoknak, akiknek pénzre van szükségük.
Elindult és már igényelhető a bankokban az MNB hitele kifejezetten erre az időszakra, az NHP Hajrá!
2. Munkahelyteremtő bértámogatás (azoknak a vállalkozóknak, akik tervezik álláskereső foglalkoztatását).
3. Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel (azoknak a vállalkozóknak, akik a dolgozóik bérét szeretnék megfinanszíroztatni).
Évközi feladatok, változások
1. Számlák kötelező jelentése 2020. július 1-jétől
- 2020. július 1-től eltörlik a 100 000 forintos jelentési értékhatárt. Ez azt jelenti, hogy onnantól az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől. Eddig elég volt a 100 000 forint feletti áfatartalmú számlákat jelenteni, de július 1-től már az összes, vállalkozások számára kiállított számlát jelenteni kell.
- Olyan adózókra is vonatkozik majd az online számlajelentési kötelezettség, akik belföldi fordított adózás alá tartozó és/vagy áfamentes ügyletekről állítanak ki számlát.
- 2021. január 1-től pedig már mindegyik belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell – ez azokra a számlákra is vonatkozik, amelyeknél természetes személy a vevő.
Ezzel kapcsolatban a teendőjük az lenne, hogy legkésőbb június 15-ig keressenek olyan számlázót, amely képes az online adatkapcsolatra a NAV-val, és annak használatát jelentsék be nekünk, hogy a további teendőket megtegyük.
Mi pedig bejelentjük a számlázóprogram használatának megkezdését a NAV-hoz, és összekötjük a számlázót a NAV Online-nal.
(Sokan kértek már tőlünk ajánlást, mi szeretjük a
szamlazz.hu alkalmazást, de használnak ügyfeleink
billingo.hu vagy
bizxpert.hu számlázókat is. A legtöbb számlázó programnál lehetőség van a könyvelő meghívására, lehetőleg ilyet válasszanak.)
2. Járulék változások
2020. július 1-jétől a korábbi járulékok (4% egészségbiztosítás, 3% egészségbiztosítás, 1,5% munkaerőpiaci járulék, 10% nyugdíjjárulék) egybeolvadnak, új nevük társadalombiztosítási járulék, mértéke 18,5% lesz.
A 10% nyugdíjjárulék részben megmarad önállónak, ott, ahol a 8,5%-ot eddig sem kellett vonni. (Pl. GYED alatt)
Ez a járulék összevonás praktikusan azt jelenti, hogy mindenkitől 18,5% járulékot kell vonni, attól is, aki korábban a 1,5%-ot nem fizette (pl. megbízási jogviszony). Ez azt jelenti, hogy a megbízási jogviszony után is jogosult lesz a munkanélküli ellátásra az, aki eddig nem volt jogosult.
A társas vállalkozók, akik eddig a minimálbér 150%-a után fizették a járulékot, azoknál ez csökken, a járulék alapja a minimálbér lesz.
Munkavállalók járulékfizetési alsó határa
Az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatott esetén a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a munkavállaló:
- jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
- biztosítása szünetel,
- táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül,
akkor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál. Ilyenkor egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
A társadalombiztosítási járulékot minden hónapban, a minimálbér 30 %-a után meg kell fizetni akkor is, ha a munkavállaló havi jövedelme ennél kevesebb.
Üdvözlettel:
Farkasné Ádám Alíz
Contir-Car Bt.